Mi az az ingatlanvásárlási szerződés?

Az ingatlan-opciós szerződés jogi megállapodás az ingatlan tulajdonosa és tulajdonosa között. A potenciális vevőnek az opciós szerződésben biztosított jogért kell fizetnie az ingatlan tulajdonosának az opciós díjat. Mivel az ingatlanértékesítési szerződésből származik, az opciós szerződés pénzügyi derivatív. Ha az opciós szerződés átruházható vagy átruházható, akkor önmagában is értékkel bír, és nyereség érdekében átadható vagy átruházható egy másik potenciális vevőre.

Opció versus kötelezettség

A legtöbb opciós szerződéshez hasonlóan az ingatlan-opciós szerződés általában a vásárlónak ad jogot vásárolni, anélkül, hogy kötelezettséget róna rá. Az opciós szerződést aláíró ingatlantulajdonosnak azonban jogi kötelezettsége van az ingatlant az ingatlanopciós szerződésben meghatározott feltételek szerint eladni. Ha az ingatlan tulajdonosa nem hajtja végre az opciószerződés szerinti értékesítést, a tulajdonos olyan jogvitát kockáztat, amely esetleg kényszerítheti az ingatlan eladását.

Eladási kötelezettség

Míg a potenciális vásárlók nem vállalnak kötelezettséget ingatlanvásárlásra, a szerződéses tulajdonosoknak a megadott áron kell eladniuk. Ha az ingatlanvásárló vagy az opció vásárlója a szerződésben meghatározott módon vásárolja meg a lehetőséget, az ingatlan tulajdonosa köteles eladni. Az ingatlan tulajdonosai csak akkor írhatnak alá opciós szerződéseket, ha hajlandók és képesek teljesíteni a szerződés feltételeit. Az ingatlan-opciós szerződés értékesítési kötelezettségének nem teljesítése egy konkrét teljesítményjogi eljáráshoz vezethet, ami arra kényszeríti az eladót, hogy megfeleljen.

A vevők előnyei

Az opciós szerződések lehetővé teszik, hogy a potenciális vásárlók több időt szerezzenek a finanszírozás biztosítására, vizsgálják az ingatlanfejlesztési lehetőségeket, és ellenőrizzék a problémákat, vagy vonzzanak partnereket. Az opciós szerződések alapján a potenciális vásárlók egy kis nyereség ellenében képesek kis összegű pénzt kihasználni. Az ingatlan-opciókat általában a bérleti díjak vagy a lízing-opciók ügyében látják, ahol a vevők bérbe veszik a tulajdonjogokat a vásárlási jogokkal egyeztetett árakon egy év után. Az ingatlanopciós szerződéseket használó vásárlók szintén javíthatják hitelüket, és a bérleti díjak egy részét a jövőbeni vásárlásokra is alkalmazni lehet.

Hátrányok a vevők számára

A potenciális vásárlóknak ügyelniük kell arra, hogy az ingatlanopciós szerződés megszerzéséhez fizetett opciós díj nem túl magas. A potenciális vásárló, aki lemond az opciós szerződés gyakorlásáról, gyakran elveszíti a teljes opciós díjat. A lízingvásárlási vagy bérleti szerződések esetében a potenciális vásárlók megállapodhatnak a piaci értéket meghaladó bérleti díjban, hogy a bérleti díj egy részét a vételárra alkalmazzák. Ha az ilyen potenciális vásárlók később úgy döntenek, hogy nem veszik igénybe a vételi opciót, akkor általában elvesztik a már megfizetett magasabb bérleti díjat.

Előnyök a tulajdonosoknak

Az ingatlantulajdonosokra vonatkozó ingatlanopciós szerződés elsődleges előnye a kapott opciós díj. A legtöbb opciós szerződés lehetővé teszi, hogy az ingatlan tulajdonosai megtartsák az opciós díjat, ha a vásárlók nem gyakorolják megvásárlási lehetőségeiket. Ha a vásárlási opciót visszautasítják, az ingatlan tulajdonosa szabadon értékesítheti azt valaki másnak. Az opciós szerződések megengedhetik, hogy az ingatlan tulajdonosok több időt töltsenek be egy ingatlanban, mielőtt meg kell kötniük az értékesítési tranzakciót, például amikor egy tulajdonosnak időre van szüksége az áthelyezéshez.

Hátrányok a tulajdonosok számára

Az ingatlan tulajdonosok esetében az opciós szerződések elsődleges hátránya az egyéb tranzakciós lehetőségek elvesztése az ingatlan megválasztásának ideje alatt. Ha például egy opciós szerződés hosszú megvásárlási opcióval rendelkezik, és az ingatlan értéke nagymértékben emelkedik, a tulajdonos potenciálisan jelentős nyereséget feláldozhat.