Tartalomjegyzék:
Általánosságban elmondható, hogy a befektetők befektethetnek a társaságba kötvények és részvények révén. A kötvények adósságot jelentenek a társaságnak, és a befektetők kamatokkal kompenzálják a pénzeszközök felhasználását. A részvények tulajdonában lévő részvények és a részvényesek részvényárfolyam-emelkedéssel kompenzálódnak, de nem kell visszafizetni, ha a részvények ára csökken. Az állományok kockázatosabbak, mint a kötvények, és ennélfogva nagyobb visszatérési lehetőséget kínálnak. Az adott állományba történő befektetés kockázatát a saját tőke béta nevű mutatóval mérik.
Lépés
Nézze meg az állomány történeti adatait. Ezt megtalálja a kedvenc befektetési kutatási webhelyén található információk, például a Yahoo! Pénzügy, Google Finance vagy MSN. Emellett kapcsolatba léphet a befektetői kapcsolatokkal foglalkozó részleggel is, hogy a vállalat történelmi áradatokat kérjen. Legalább egy év (365 nap) adatra lesz szüksége.
Lépés
Keresse meg a Dow Jones Industrial Average történeti áradatait. Ez az egyik legnépszerűbb átlagos részvényindex a világon, és megtalálható a legtöbb újság- vagy befektetési kutatási oldalon. Ezt használja a referenciaárak proxyjaként.
Lépés
Nyissa meg a táblázatkezelő példányát. Adja meg a történeti állományadatokat az A oszlopban és a B. oszlopban szereplő referenciaadatokat. Számolja ki az A oszlop és a B oszlop százalékos változását a C és D oszlopban. A számítás sejt-mínusz cella, egy cellával osztva. Ezután megszorozzuk a választ 100 százalékkal a százalékos értékre. Mindkét oszlop esetében ezt 365 napig végezze el.
Lépés
Számítsuk ki a bétát. A számítás jellegéből adódóan a táblázat kiszámításához használjon egy képletet a táblázatban. A függvényt lejtési függvénynek nevezzük, és az értékpapír-piaci vonal lejtőjének megtalálására használjuk, amely az A és a B oszlopból számított százalékos változásokkal ábrázolt sor. Az A oszlop az első sort, a B oszlop pedig a második vonal. A képlet így néz ki: = SLOPE (ColumnA1: ColumnA365, ColumnB1: ColumnB365).