Tartalomjegyzék:
A harmonizált pénzügyi kimutatások nemzetközileg szabványosított számviteli gyakorlatot és egységes jelentési formát használnak a vállalat pénzügyi információinak bemutatására a világ bármely országában. Ennek célja a különböző országokbeli vállalatok közötti pénzügyi összehasonlítás megkönnyítése, valamint a globális pénzügyi forrásokkal kapcsolatos irányítás és döntéshozatal javítása. A végső cél a világgazdaság potenciáljának maximalizálása. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület - a független Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard Alapítvány alapító testülete - 1973 óta vezeti a nemzetközi számviteli standardok létrehozására irányuló kezdeményezést. A nyilvánvaló előnyök ellenére számos kihívás és hátrány is van: a pénzügyi kimutatások harmonizálása.
Kulturális különbségek
A harmonizált számviteli standardok egyik kritikája az, hogy az IASB nem tudta teljes mértékben figyelembe venni az országok közötti kulturális, politikai és társadalmi különbségeket. Ez különösen fontos a fejlődő országokban történő megvalósításukban, ahol a nyelvi korlátok, a számviteli szemlélet és más társadalmi-kulturális szempontok befolyásolhatják értelmezésüket és alkalmazásukat. Például amikor a harmonizált szabványokat Jordániában hajtották végre, először arab nyelvre fordították őket. Annak ellenére, hogy a technikai számviteli kifejezéseket arab nyelven határozták meg, a kihívások akkor merültek fel, amikor az angol terminológiát nehezen értelmezték, vagy következetlenül használták, és ezért nehéz pontosan lefordítani.
Világszerte elfogadott
A nemzeti számviteli standardok erősen politizáltak, és gyakran természetes a tendencia, hogy a nemzetgazdaság érdekeit a világgazdasági érdekek előtt helyezzék el. A magánszektorbeli vállalkozások és a professzionális számviteli szervek szintén érdekeltek a számviteli gyakorlatok és a pénzügyi beszámolók iránt. E csoportok nyomása bizonyos szabványok megváltoztatására vagy elutasítására sok politikai súlyt hordozhat a politikai döntéshozókkal. A nemzetközi pénzügyi szabványok elfogadása további kihívásokkal szembesül a fejlődő országokban. Gyakran hiányoznak azok a források és infrastruktúra, amelyek a nemzeti jogi és jogszabályi keretek adaptálására szolgálnak, ahol a szabványok megteremtése nehézkes.
Nemzetközi végrehajtás
A harmonizált pénzügyi beszámolók sikere attól függ, hogy az egyes kormányok hogyan hajtják végre a nemzetközi normák betartását, miután azok végrehajtásra kerültek. 2008-ban a francia hatóságok lehetővé tették, hogy a Société Générale bank a veszteségeinek egy részét 2008-tól 2007-ig átadja, ami azt jelenti, hogy a 2008. évi pénzügyi kimutatása sokkal jobbnak tűnt, mint a valóság. Ez nemzetközi fellángolást váltott ki, nemcsak az IASB-től. Kivételek kivételével aláássa az egész rendszer integritását és hatástalanná teszi azt.
Képzés és átképzés
Amikor egy ország úgy dönt, hogy harmonizál a nemzetközi szabványokkal, cégeit, könyvelőit és könyvvizsgálóit át kell képezni a pénzügyi kimutatások új szabványaiba és beszámolási eljárásaiba. Ezen a területen a főiskolai és egyetemi programoknak is jelentős változásokat kell végezniük annak érdekében, hogy a szakmába belépő új embereket oktassák. Ezt megelőzően az oktatók és a professzorok képzést igényelnek, hogy a szakembereket és a diákokat tanítsák. Ehhez új tananyagok és tantervek kidolgozása, új szakvizsgák és új számviteli szoftverek és jelentési rendszerek szükségesek. Az ügyek további bonyolítása érdekében a harmonizált szabványok bevezetését fokozatosan be kell vezetni, így több éve két különböző rendszer működik. Egy ilyen komplex átmenet sok biztonsági mechanizmust igényel annak érdekében, hogy biztosítsa az egységes eredmény elérését.