Tartalomjegyzék:
A piaci kockázati prémium, vagy az MRP, a befektetések értékelése során gyakran használt kifejezés. Néha a „kockázati prémium” és a „piaci prémium” szinonimájával kerül felhasználásra, és a befektetőnek a kockázatot igénylő bevételi összegnek kell lennie. A kockázati szintek emelkedésével a piaci kockázati díjak is emelkednek.
Egyszerű egyenlet
A piaci kockázati prémium meghatározásának alapvető számítása: Várható hozam - kockázatmentes kamatláb = kockázati prémium. A számítások felhasználása a befektetések értékeléséhez azonban meg kell értenie, hogy mit jelent mindhárom változó az egyes befektetőknek.
A várható hozam az átlagos piaci árfolyamokból származik. Az S&P 500-nál egy indexen keresztül együttesen nyomon követett állományok nagy csoportjának hozama jelezheti a piaci kockázati prémium kiszámításakor várható hozamot. A várható hozamot az alábbi egyenlet segítségével is kiszámíthatja: Várható hozam = kockázatmentes kamatláb + piaci kockázati prémium.
A kockázatmentes kamatláb az a ráta, amelyet a befektetés akkor keresne, ha nincs kockázata. Mivel az államkötvények történelmileg kevés kockázatot jelentettek, a három hónapos kincstárjegy hozama gyakran a kockázatmentes kamatlábként kerül felhasználásra a piaci kockázati prémium kiszámításakor.
Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a kockázatmentes ráta még 1 százalék, a várható hozam pedig 10 százalék. Mivel a 10 - 1 = 9, a piaci kockázati prémium 9% lenne ebben a példában. Így, ha ezek tényleges számadatok lennének, amikor egy befektető befektetést elemez, azt 9 százalékos prémiumra számíthat befektetésre.
A kockázati prémiumot befolyásoló tényezők
A piaci kockázati díjakat befolyásoló egyik mögöttes tényező a hosszú lejáratú amerikai kincstári kötvények megtérülése, mivel általában a kockázatmentes hozam alapjául szolgál. Emellett a befektetők kockázatkerülését befolyásoló gazdasági feltételek bármely változása hatással lesz a piaci kockázati díjakra. Ez magában foglalja a gazdasági bizonytalanságot is, amely arra készteti a befektetőket, hogy nagyobb potenciális megtérülést követeljenek az észlelt további kockázatokra.Ezzel ellentétben a gazdaságba vetett bizalom a befektetők magasabb kockázati szintek elfogadására ösztönözhet. Az adókulcsok, a szövetségi monetáris politika és az infláció hatalmas változásai mindkét irányban befolyásolják a piaci kockázati díjakat, növelve vagy csökkentve attól függően, hogy a befektetők kedvezőnek vagy kedvezőtlennek tartják-e a változásokat. Például amikor az infláció emelkedik, a befektetők magasabb piaci kockázati prémiumot keresnek a vásárlóerő csökkenésének kompenzálására.
Befektetői beállítások
Az elfogadható piaci kockázati prémium a befektetők között változik, mivel a befektetésekre igényelt egyénre szabott hozamot foglal magában, hogy a befektetőt kompenzálja a kockázatok megszerzéséért. Így a piaci kockázati prémiumnak az egyéni befektetőnek kell lennie, attól függ, hogy milyen kockázatkerülésről van szó. A fiatalabb befektetők, akik évtizedekig távolodnak a nyugdíjba vonulástól, gyakran hajlandók magasabb kockázati szintet vállalni, mint valaki, aki közeledik vagy nyugdíjba vonul. Ez azért van, mert a fiatalabb befektetőknek hosszabb ideje van ahhoz, hogy megtérüljenek a magasabb kockázattal járó veszteségek.